Leggyakoribb kérdések

A mióma embolizáció kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések:

1. Milyen szövődmények a leggyakoribbak?

Mint minden katéteres eljárásnál itt is előfordulhat esetleges érsérülés. Ennek valószínűsége azonban igen csekély. Tekintettel arra, hogy egyébként a katéteres eljárások segítségével végezzük a balesetek vagy egyéb orvosi eljárások szövődményeként adódó érsérülések hagyományos műtét nélküli ellátását, az embolizáció során esetlegesen fellépő sérülést is azon nyomban el tudjuk látni és korrigálni.

Fertőzés, mint minden invazív (vágással, szúrással járó) orvosi beavatkozás esetén, itt is felléphet. Ennek elkerülése érdekében a felhasznált eszközök egyszerhasználatosak, az embolizáció steril, műtői körülmények között történik. További „védelemként” bizonyos elhelyezkedésű, nagyobb fertőzésveszélyt feltételező típusú miómák esetén az embolizáció előtti naptól kezdve 5 napon keresztül antibiotikum szedése szükséges.

2. Mi az embolizációs anyag? Nem sodródhat tovább? Mi lesz vele az embolizáció után?

1995 óta, az első mióma embolizáció óta világszerte legszélesebb körben alkalmazott embolizációs anyag a PVA (poli-vinil-alkohol), egyfajta műanyag. Teljesen szövetbarát, a sejtekbe nem szívódik fel, így nem mérgező. Hasonló, de méginkább szövetbarát tulajdonságokkal bírnak az elmúlt években elterjedt ún. szférikus mikropartikulumok/mikrogyöngyök, melyek a miómába még mélyebben behatolva zárják el a legkisebb kóros ereket is.

Az embolizációs szemcsék beadása csak akkor kezdődik, amikor a katéter a megfelelő pozícióban van, mélyen, a méhet, illetve a miómát ellátó érben. A befecskendezés folyamatos ellenőrzés mellett történik, így máshová nem juthat az anyag, más érbe, szervbe nem tud elsodródni. A miómán átjutni és a visszerekben továbbhaladni a szemcsék nem tudnak, mivel a golyócskák a legkisebb erek méreténél is kb. 100x nagyobbak. Miután a miómát ellátó erekben elakadnak az embolizációs golyócskák, azok elzáródnak, vérrög alakul ki. Az embolizáló anyag onnan elsodródni már nem tud. A mióma elsorvadása során az elhalt mióma darabjaival együtt menstruációs vérzés formájában a szemcsék kiürülnek.

3. Miért jelentkezik a fájdalom a beavatkozás után?

Az embolizációt követően a miómán belül (ami egy kórosan kifejlődött izomszövet) elzáródnak az erek, így a sejtek nem kapnak oxigént és tápanyagot. Ez kifejezett görccsel, fájdalommal jár. A méhfal ép területeinek a vérellátása is romlik átmenetileg, ami fokozza a fájdalmakat. A méhet ellátó erekben kb.3-4 óra alatt átrendeződik, helyreáll a keringés, így a fájdalmak mérséklődnek, majd teljesen megszűnnek.

4. Lehet-e szülni az embolizáció után?

Embolizáció után a méhnyálkahártya átmenetileg károsodik, lelökődik. Ez a folyamat a minden hónapban bekövetkező menstruációhoz hasonló. Egy hónap elteltével a nyálkahártya ismételten megvastagodik és normális funkcióját el tudja látni. Azon a területen, ahol a mióma elhelyezkedett a méhfalban átmenetileg meggyengül, de ugyanúgy, mint szülés vagy császármetszés után regenerálódik és egy teljesen szabályos szerkezetű és szabályos funkcióval bíró méhizomzat alakul ki. Embolizációt követően néhány hónappal már semmi akadálya nincs a teherbeesésnek, de ez csak a mióma teljes elpusztulása után javasolt.

5. Milyen méretű mióma kezelhető ezzel a módszerrel?

Technikailag tulajdonképpen bármilyen méretű mióma kezelhető embolizációval. A probléma az, hogy a nagy miómák elhalását követően a nagymennyiségű elpusztult szövettörmelék nem tud megfelelő mértékben kiürülni, így fertőzés, esetleg tályog alakulhat ki. Emiatt az embolizációra alkalmas gócok méretének felső határa kb. 15 cm.

6. Több góc is kezelhető?

Egy embolizáció során a méhben lévő összes mióma kezelhető, tehát az embolizáció elvégezhetősége nem függ a méhben lévő miómák számától.

7. Mi lesz az elhalt szövetekkel?

Az elhalt szövetek nagyobbik része elsősorban a méh üregén keresztül, darabos, alvadékos vérzés, barnás folyás formájában ürül ki. Ennek időtartama a gócok méretétől és elhelyezkedésétől függ. Az elhalt szövetek másik, kisebbik hányada – ugyanúgy, mint bármely más, elhalt sejt a szervezetben – elfolyósodik, felszívódik.

8. Elhalhat-e a méh?

A méh vérellátásában a két fő méhverőéren kívül több, még legalább négy irányból érkező kisebb ér is részt vesz. Az embolizáció során a két főverőérnek a miómát ellátó kóros ágait zárjuk el és nem a főágat. A beavatkozást követő érfestés során rögtön látható a méhfal szabályos keringése, mely a miómán kívüli méhfalat látja el.